Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. (2. rész)
Szerdán ünnepélyes keretek között átadták Észak-Korea első, nukleáris csapásra is képes tengeralattjáróját. Ez mérföldkőnek tűnik az ország fegyverkezési versenyében, azonban a szakértők szerint visszafogottságra int néhány jel - írja a Reuters.
Magyarországra az elkövetkezendő években több 10 milliárd eurós akkumulátoripari beruházások érkeznek, amelynek köszönhetően hazánk Európa élvonalába kerül a legyártott akkukapacitásokban. A döntő részben ázsiai vállalatok főként elektromos autókhoz gyártanak lítiumion cellákat, és bár jelenleg ez a leghatékonyabb technológia, egyáltalán nem biztos, hogy ez a jövőben is így marad. Milyen új fejlesztési irányok vannak, és melyik technológia lehet a befutó a versenyben? Mi lesz a Magyarországon működő akkugyártókkal, ha mégsem a lítiumion akkumulátorok kerülnek az újgenerációs elektromos autókba? Mire számíthat a hazai gazdaság: K+F tevékenység helyett csak az összeszerelés marad? A témában Gergely András és Kövesy Károly, a Portfolio elemzői írtak átfogó cikket a héten, a Portfolio Heti podcastjében pedig még részletesebben beszéljük át a témát.
Az utóbbi évtized során a magyar gazdaság pozitív rekordok egész sorát állította fel. A pandémia kitöréséig jelentősen javítottuk az egyensúlyi- és makromutatókat, és most, a járvány lecsengése után, a veszélyes nemzetközi környezetben is folytatjuk ezt a munkát. Előreléptünk a versenyképességi rangsorokban, évről évre több befektetés érkezik, a beruházási ráta 30 éves csúcsokat dönt. Ugyanakkor érzékeljük gazdaságunk méretéből adódó akadályokat, a nemzetközi piacoktól való függést, a szankciók hatásait. Ezzel összefüggésben gyakran hangzik el az a vád, hogy a magyar gazdaság szerkezete nem megfelelő, és Magyarország ma nem egyéb, mint egy nagy összeszerelő üzem. A tények nem ezt mutatják: a nemzetközi felmérések a világ tíz legösszetettebb gazdasága közé sorolják a magyar gazdaságot.
A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye (szezonálisan és naptárhatással igazítottan) 2,7%-kal múlta felül az első negyedéveset. A GDP 17,9%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt, amikor a koronavírus-válság első sokkja óriási leállásokat eredményezett a hazai gazdaságban. Az elemzők előzetesen arra számítottak, hogy az előző negyedévhez képest 2%-os, éves összevetésben pedig 17,2%-os lesz a gazdasági bővülés. Vagyis a gazdaság még annál is dinamikusabban bővült, mint amire a szakértők számítottak.
A Magyar Formatervezési Tanács idén is meghirdeti Design Menedzsment Díj pályázatát. Az elismerésre a bírálóbizottság tagjain kívül bárki jelölhet vállalkozásokat, nonprofit intézményeket. Az egymillió forinttal járó díj célja elismerni a designtudatos szemléletben, a design alkalmazásában és szakszerű menedzselésében élen járó szervezeteket.
Megjelent pénteken a hivatalos pályázati oldalon a "Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című (VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú) felhívás, amelynek keretösszege 50 milliárd forint és két megjelölt területen sokféle célra lehet kérni a vissza nem térítendő támogatásokat. A szokásoktól eltérően a megjelenéshez képest nem egy, hanem két és fél hónap múlva nyílik meg konkrétan a pályázat, hiszen jövő január másodikától lehet majd beadni a támogatási kérelmeket.
A következő 3-5 évben az országos és Hajdú-Bihar megyei adatokban már kimutatható gazdasági hatásai lesznek a Debrecenben épülő BMW-gyárnak, de a megyében élő emberek életszínvonala majd csak 2023-tól kezd el markánsan emelkedni - derül ki a Portfolio átfogó vizsgálatából. Ebben megnéztük, hogy mit okozott anno az adott megyének, illetve az országnak az Audi, a Suzuki és a Mercedes gyárberuházása és termelésének felfutása.
Az összeszerelő üzemek vonzása helyett a magasabb hozzáadott értéket teremtő munkahelyek létrehozására kell törekedni a volt szocialista országoknak, miután az olcsó munkára épülő gazdasági modell véget ér. Ebben a váltásban az segíthet, ha minél többet fordítunk az oktatásra és a kutatásra, a Bloomberg összeállítása azonban úgy látja, ebben nem teljesít túl jól a régió. Ha mindez nem valósul meg, akkor a munkaerőhiányos környezetben gyorsan emelkedő bérek könnyen alááshatják a növekedés alapjait.
Magyarországon és Írországon a legmagasabb a külföldi irányítású vállalatok részesedése a hozzáadott értékből az Európai Unióban. Ebben a két országban 53%-os a külföldiek részesedése, miközben az EU-átlag 24% - derült ki a KSH most közzétett tanulmányából, ami a 2014-es adatokat hasonlítja össze.
A 2007 óta gazdaságfejlesztési EU-támogatást elnyert cégek erősen rá voltak szorulva ezekre a forrásokra, és a sérülékenységük jele az is, hogy 2015-ben az ötödük veszteséges volt - többek között ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank átfogó elemzéséből. Az anyagból számos látványos ábrát mutatott be a Portfolio minapi Uniós Források konferenciáján Fábián Gergely jegybanki igazgató, így például azt, hogy nincs érdemi gazdasági hatáskülönbség a visszatérítendő és a vissza nem térítendő EU-pénzek között. Abban viszont nagy hatáskülönbségek vannak, hogy mely ágazatokba ment az EU-pénz, és az is lényeges, hogy míg a foglalkoztatottságot és a hozzáadott értéket növelik ezek a pályázati pénzek, addig a munka termelékenységét nem.
Öt kelet-közép-európai ország közül - Szlovákiát követően - Magyarország integrálódott a leginkább a globális értékláncba. A világgazdaság vérkeringésébe való egyre szorosabb beépüléssel párhuzamosan azonban régiós viszonylatban nálunk csökkent a leginkább a hazai hozzáadott érték aránya a teljes exportban. Olyannyira, hogy 2011-re a WTO (World Trade Organization) adatai szerint a teljes kivitelünk értékének 48,5%-a külföldön rakódott rá, ami, összevetve Lengyelország 32,3%-ával, vagy Románia 24,4%-ával, kedvezőtlen képet fest Magyarország világkereskedelemben betöltött szerepével kapcsolatban.
A magyar autóipar hazai hozzáadott értéke az autóipari exporton belül nagyon alacsony, mindössze 39%, amivel a vizsgált öt ország közül az utolsó helyen állunk, mutat rá a Morgan Stanley elemzése. A lista másik végén Románia helyezkedik el, ahol ez az arány közel kétszer akkora, 75%.
2015 végén megjelentek, majd a múlt héten kiegészítésre kerültek az új, hazai pályázati időszak meghirdetett forrásai. Ezekkel szinte egy időben megjelentette az Európai Unió a kis- és középvállalkozások eredményességével foglalkozó időszakos kiadványát. Mindez a hazai célok és az eddigi eredmények összevetésére kínál remek lehetőséget.
A 2007-2013-as Európai Uniós költségvetési időszak nem tudta elhozni az egységesülő gazdaságú kontinenst. A felzárkóztatási fejlesztések nem az integráció és közeledés irányába hatottak. A támogatási források sokszor inkább a visszaélések melegágyává váltak, és versenyt, hatékonyságot torzítottak. A közelmúltban több fórumon felvetett elképzelés, hogy hozzáadott érték alapján érdemes meghatározni a támogatásra méltó, vagy bármilyen módon preferált vállalkozások körét, ismét több veszéllyel jár, mint lehetséges előnnyel - hívja fel a figyelmet saját számításai alapján is Barta Balázs, a Pannon Gazdasági Hálózat ügyvezető igazgatója. Az alábbiakban az ő írását közöljük.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
